Szente Zoltán: a Testnevelési Egyetem Csörsz utcai beépítés BIM-es projektmunkája
A napokban kerülnek bemutatásra a budapesti Testnevelési Egyetem nagyszabású kampuszfejlesztésének Csörsz utcai látványtervei. A projekt BIM-tervezéssel kapcsolatos érdekességeiről, tapasztalatairól és a jövőbe mutató tanulságairól Szente Zoltánnal, a TSPC Csoport építész tervezőjével és BIM-szakemberével beszélgettünk.
Miért különleges a BIM-tervezés szempontjából a Csörsz utcai fejlesztés? Ki tudnál emelni egy érdekes tervezési elemet?
A Csörsz utcai fejlesztés egy összetett, komplex több épületből és elemből álló projekt. A tervezés során kulcsfontosságú volt, hogy folyamatosan követni tudjuk a különböző különálló egységek költségeit, ezért elengedhetetlen volt a BIM-ben való tervezés. A projektben különleges tervezési elemként szerepelt a BAH-csomópont felőli speciális kerítés, mely a „Kolonád” nevet kapta. Ez az elem kifejezetten fontos volt, hiszen a főváros egyik legforgalmasabb közlekedési metszéspontja mellett található, ha megépül, naponta több ezer ember fogja látni.
Milyen kihívást jelentett ennek a BIM-ben történő tervezése?
A Kolonád egy dinamikusan hullámzó íves motívum, mely lendületével a BAH-Csomópont forgalmára kíván reflektálni. A tervezési elem egyben egy helyenként 6 méter magas támfal is, melynek tereppel való csatlakozása folyamatosan változik. A tervezés során több különböző variáció is futott párhuzamosan egymás mellett, melyek közül a helyszín fontosságához mérten a legideálisabbat választottuk, mely elnyerte a tervtanács tetszését is. Nagy kihívást jelentett az acélszerkezet gyorsan emelkedő terephez való tervezése íves vonal mentén, ez BIM-ben történő konstruálás nélkül nem valósulhatott volna meg ilyen pontossággal.
Milyen BIM-es újítást tudtatok alkalmazni a projektben?
A projekten először alkalmaztuk a tartószerkezet teljesen külön való modellezését. Ennek köszönhetően nemcsak a statikusokkal vált hatékonyabbá az együttműködés, de mind a költségvetés számára való mennyiségkimutatás, mind pedig az ütközésvizsgálatok folyamatát nagyban megkönnyítette.
Mondanál néhány konkrét példát, hogy hogyan támogatta még a BIM a tervezést?
Emlékszem, hogy a projekt során nagy kihívást jelentett a beépítés, hiszen a tervezési programban szereplő különböző funkciók szinte a terület teljes egészét lefedték. Ennek megfelelően komoly nehézséget okozott a különböző közművek nyomvonalának kialakítása, mely a szakágak BIM-ben való koordinálásának köszönhetően valósulhatott meg.
A legnehezebben megoldható feladat a műfüves focipálya térfelszíni vízelvezetése volt, mivel a pálya szerkezete alatt mélygarázs található, körülötte pedig magas védőkerítés, valamint sportvilágítási oszlopok, melyek mélygarázs tetejére terhelő alaptestjei között kellett utat találni a födém alatt húzódó külső csapadékvíz elvezető rendszerbe a rendkívül szűk területen.
Ezenkívül a Kolonád ideális nyomvonalának kiszerkesztésében segített rengeteget a BIM, többek között figyelembe vettük az elem szerves részét képző meglévő Alkotás utcáról nyíló teremgarázst (jelenlegi mentőállomást), atlétikapályát, terep adottságokat, beépítési vonalat, sportvilágítást, esztétikát valamint a meglévő közművek helyzetét is, ezzel elkerülve a drága közműkiváltásokat.
A sportlétesítmények BIM-es tervezésénél komoly tapasztalatot halmozott már fel a TSPC. Miért fontos ez a projekten dolgozó csapatnak és a megrendelőnek?
A projekten dolgozó csapat számára erős támaszt nyújtanak előző projektjeink, hiszen a tervezés során felmerülő különböző problémákra a megoldáshoz iránymutatásként szolgálnak. Például a Csörsz utca atlétika pályájának tervezése során sokat merítettünk a Győri Ifjúsági Olimpia Sportkomplexum (EYOF) projekten szerzett tapasztalatainkból. Már korai fázisban figyelembe tudtuk venni a pálya rétegfelépítéséből és lejtésviszonyaiból származó adottságokat, ez különösen fontos volt, hiszen a pálya egy része alatt mentőállomás található.
A Csörsz utcai beépítés BIM-es mintaprojektnek tekinthető. Miért?
A Csörsz utcai tömb tervezése során sikeresen építettünk előző munkáink tapasztalataira és sikeresen fejlesztettük tovább meglévő rendszereinket, így hatékonyabbá téve a TSPC BIM-ben való tervezési folyamatát. Úgy gondolom, hogy a projekt erős alapkőként szolgál az elkövetkezendő BIM-es projektek számára.
A cél, hogy folyamatosan fejlődjünk előző projektjeinkre építve, ezzel egyre komplexebb szolgáltatást nyújtva megrendelőink számára, valamint élhetőbb és minőségibb környezetet biztosítva a később épületeinket használóknak. Óriási megtiszteltetés volt egy ilyen volumenű komplexum tervezésében részt venni, már alig várom, hogy megépüljön, és mindenki számára láthatóvá váljon a csapat kitartó munkájának gyümölcse.
Milyen BIM-es újítást tudtatok alkalmazni a projektben?
A projekten először alkalmaztuk a tartószerkezet teljesen külön való modellezését. Ennek köszönhetően nemcsak a statikusokkal vált hatékonyabbá az együttműködés, de mind a költségvetés számára való mennyiségkimutatás, mind pedig az ütközésvizsgálatok folyamatát nagyban megkönnyítette.
Mondanál néhány konkrét példát, hogy hogyan támogatta még a BIM a tervezést?
Emlékszem, hogy a projekt során nagy kihívást jelentett a beépítés, hiszen a tervezési programban szereplő különböző funkciók szinte a terület teljes egészét lefedték. Ennek megfelelően komoly nehézséget okozott a különböző közművek nyomvonalának kialakítása, mely a szakágak BIM-ben való koordinálásának köszönhetően valósulhatott meg.
A legnehezebben megoldható feladat a műfüves focipálya térfelszíni vízelvezetése volt, mivel a pálya szerkezete alatt mélygarázs található, körülötte pedig magas védőkerítés, valamint sportvilágítási oszlopok, melyek mélygarázs tetejére terhelő alaptestjei között kellett utat találni a födém alatt húzódó külső csapadékvíz elvezető rendszerbe a rendkívül szűk területen.
Ezenkívül a Kolonád ideális nyomvonalának kiszerkesztésében segített rengeteget a BIM, többek között figyelembe vettük az elem szerves részét képző meglévő Alkotás utcáról nyíló teremgarázst (jelenlegi mentőállomást), atlétikapályát, terep adottságokat, beépítési vonalat, sportvilágítást, esztétikát valamint a meglévő közművek helyzetét is, ezzel elkerülve a drága közműkiváltásokat.
A sportlétesítmények BIM-es tervezésénél komoly tapasztalatot halmozott már fel a TSPC. Miért fontos ez a projekten dolgozó csapatnak és a megrendelőnek?
A projekten dolgozó csapat számára erős támaszt nyújtanak előző projektjeink, hiszen a tervezés során felmerülő különböző problémákra a megoldáshoz iránymutatásként szolgálnak. Például a Csörsz utca atlétika pályájának tervezése során sokat merítettünk a Győri Ifjúsági Olimpia Sportkomplexum (EYOF) projekten szerzett tapasztalatainkból. Már korai fázisban figyelembe tudtuk venni a pálya rétegfelépítéséből és lejtésviszonyaiból származó adottságokat, ez különösen fontos volt, hiszen a pálya egy része alatt mentőállomás található.
A Csörsz utcai beépítés BIM-es mintaprojektnek tekinthető. Miért?
A Csörsz utcai tömb tervezése során sikeresen építettünk előző munkáink tapasztalataira és sikeresen fejlesztettük tovább meglévő rendszereinket, így hatékonyabbá téve a TSPC BIM-ben való tervezési folyamatát. Úgy gondolom, hogy a projekt erős alapkőként szolgál az elkövetkezendő BIM-es projektek számára.
A cél, hogy folyamatosan fejlődjünk előző projektjeinkre építve, ezzel egyre komplexebb szolgáltatást nyújtva megrendelőink számára, valamint élhetőbb és minőségibb környezetet biztosítva a később épületeinket használóknak. Óriási megtiszteltetés volt egy ilyen volumenű komplexum tervezésében részt venni, már alig várom, hogy megépüljön, és mindenki számára láthatóvá váljon a csapat kitartó munkájának gyümölcse.