A TSPC Csoport Magyarország egyik vezető mérnökirodájaként a generáltervezés mellett megoldásokat szállít a LEED- és WELL-sztenderdek területén is. Most a LEED-minősítéssel kapcsolatos tapasztalatainkat szeretnénk megosztani és gyakorlati tippeket adunk tíz pontban mindazoknak, akik tervezői, kivitelezői, építtetői vagy akár üzemeltetői oldalról érdekeltek lehetnek az éremszerzésben. A cégcsoport tapasztalatait összesítettük.
Piacvezető zöldépület-minősítés 20 éves múlttal
A USGBC (United States Green Building Council) által jegyzett LEED piacvezető a zöld minősítési rendszerek között, 2000 óta világszerte több, mint százezer projekt büszkélkedik a „Leadership in Energy and Environmental Design” elismeréssel, vagyis a LEED egy kiforrott, széles körben alkalmazott, megbízható rendszer, ami a 2010-es évektől már számos hazai projektet is védjeggyel látott el. Legnagyobb előnye, hogy elérhető áron, rendkívül sok szempontból építkező, a környezeti terhelést és az épülethasználók igényeit egyaránt szem előtt tartó követelményrendszerrel bír. A minősítés megszerzését bármelyik fél kezdeményezheti, de az építtető dönt róla és jellemzően közvetlenül ő fizeti a minősítési díjakat.
9 témakör, 110 pont
A LEED folyamatban számos rendszer közül lehet választani: létezik teljes épületre vonatkozó vagy Core and Shell minősítés; sőt, vannak városrészekre vagy akár egész városokra kiterjeszthető minősítések is. A Core and Shell kategória bérirodák esetén jó választás, amikor a beruházó kialakítja az épület főbb részeit és később a bérlők szabad kezet kapnak a saját területük kialakításához. A legtöbb minősítés itthon az irodapiachoz köthető, de lehet iskolákat, egészségügyi létesítményeket vagy akár lakóépületeket is minősíteni, amikre kis mértékben eltérő követelmények vonatkoznak.
Mit kell tennünk a LEED-minősítésért? Ezt a tíz dolgot biztosan!
Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a leggyakrabban használt (BD+C, azaz Building design and construction), mondhatni „egyszerű” minősítési rendszerben milyen témakörök vannak és az összesen megszerezhető 110 pont hogyan oszlik meg az egyes témakörök között.
- Vonjuk be az összes érdekelt felet és tűzzünk ki inspiráló, mégis reális célokat!
Gyakran előfordul, hogy a tervasztalon megálmodott ötletek végül nem valósulnak meg. Ez nyilvánvalóan több okra is visszavezethető. A köztudatban az él, hogy a környezettudatos elképzelések megvalósítása drága és ezért hosszú a megtérülési ideje. Ez ma már gyakran nem igaz, sokkal inkább kommunikációs hézagokról beszélhetünk a résztvevők között. Érdemes olyan projektindító beszélgetést tartani, ahol az elképzeléseket együtt megvitatják a projektben érdekelt felek (beleértve a tulajdonost, tervezőket, önkormányzat képviselőit, helyi közösség tagjait stb.) és kompromisszumos megoldásokat találnak.
Fontos, hogy a minősítéssel kapcsolatos elvárások mindenki számára világosak és elfogadhatók legyenek, ez egyébként keretet is ad a projektnek. A LEED-nél elvárás, hogy a tervezők által megírt tervezési program (Basis of Design) mellett a tulajdonos is részletesen kifejtse a projekttel kapcsolatos elképzeléseit (az Owner Project Requirements kérdőív kitöltésével). A tartalom változhat, a részletei pontosabbá válhatnak, ezért ez a dokumentum napló-szerűen folyamatosan frissülhet.
- Kell egy jó stratégia!
Már a koncepcionális tervezési szakasz elején érdemes felállítani a kreditstratégiát. A kötelező követelményeken túl számos választható kredit van. A projektcsapat szabadon dönt arról, hogy milyen minősítési fokozatot szeretne megszerezni és ahhoz melyik krediteket kívánja teljesíteni majd. A kreditek egy része bezsebelhető a jó helyszíni adottságok által (legfeljebb 20), és nagyjából ugyanennyit lehet szerezni a szakszerű kivitelezés és beüzemelés során. A maradék 70 kredit a tervezők elhivatottságán és a beruházó nyitottságán, a kettőjük közötti jó kommunikáción és nem utolsó sorban a költségvetésen is múlik.
Minden egyes követelmény teljesítését igazolni kell tervrajzokkal, számításokkal vagy adatlapokkal – ami rengeteg ráfordított munkát jelent – ezért akkor érdemes igazán minősített projektben gondolkozni, ha valóban kiemelkedő, a mindennapi tervezési gyakorlatot meghaladó, magas szintű minősítést célzunk. Vagyis adjunk értelmet a pontvadászatnak!
3. Használjuk az épületszimulációt döntést támogató eszközként!
Ahhoz, hogy a legtöbb pontot érő kreditben elérhessük a maximálisan megszerezhető pontokat (akár tizennyolcat!), mindenképpen 4D energetikai modellezést kell végezni. A negyedik dimenziót az idő jelenti: az adott helyszínre jellemző, a korábbi évek időjárási körülményeit (hőmérsékletet, páratartalmat, felhőzetet, napsugárzást és szél adatokat) órás felbontásban tartalmazó modellezést végzünk az épületről és így előre meg lehet becsülni az épület energiafogyasztását és bizonyos komfort paramétereket is. Nem utolsó sorban pedig különböző változatokat lehet vizsgálni és összehasonlítani annak érdekében, hogy az eredmények alapján ki lehessen választani a legmegfelelőbb szerkezeti elemeket, formákat vagy akár gépészeti rendszereket. Javaslatot lehet tenni az optimális üzemeltetésre is.
Ami pedig LEED minősítést illeti, komoly lelkesedés szükséges az európai jelentkezők részéről, hiszen az USA épületenergetikai szabványának is meg kell felelni, és egy ennek megfelelő elméleti referenciaépülettel kell összehasonlítani a minősítendő projektet. Ezenkívül érdemes a LEED szerinti szimuláció előtt a valóban fontos és még el nem döntött változatokat is időben megvizsgálni szimulációk keretében.
4. Árazzuk be megfelelően!
Hogy ne érjen senkit meglepetés, fontos tisztázni, hogy milyen költségek jelentkezhetnek és azok kit terhelnek. Gondoljunk itt a minősítő intézetnek fizetendő díjakra, a különböző szimulációk elkészítésének költségére, a tervezés és kivitelezés megnövekedett munkaigényére, a független beüzemelési szakértő munkájára.
5. Ne csak kérjünk, adjunk is!
Egy jól működő csapatban a pontos és rendszeres kommunikáció és a tudásmegosztás is kritikus fontosságú. A LEED tanácsadó (úgynevezett LEED AP) nem mozoghat minden szakágban otthonosan, de az fontos, hogy amennyire csak lehet, előkészítse a követelményeket a tervezőknek, akiknek így valóban a szaktudásukat kell beletenni a projektbe, de a bő 800 oldalas LEED könyvet nem kell betéve tudniuk. A megrendelőtől pedig ne csak válaszokat várjunk, hanem segítsük a döntését tájékoztató anyagok készítésével.
6. Merjünk kérdezni!
A minősítések egyik célja, hogy objektív összehasonlítást tegyen lehetővé, ehhez azonban sablonokban „gondolkozik”. Vannak olyan projektenként változó és helyszínfüggő problémák, amik még a terjedelmes kézikönyvbe sem fértek bele. Ilyen esetekben érdemes a minősítő intézethez kérdést nyújtani be, ha a már korábban megválaszolt és szakmabeli fórumokon sem találtunk megfelelő választ. Kaphatunk olyan interpretációt, ami megoldja a mi problémánkat és akár egy újabb változatba már be is kerül.
7. Használjunk BIM-dokumentációt!
Ahogy azt már említettük, a minősítés megszerzésének nagy a dokumentációs igénye. (Papíron semmit sem kell benyújtani, ez mindenképpen előremutató.) Egy felkészült tervezőirodában az épületinformációs (BIM) modell már nemcsak a rajzoláshoz és az építész tervdokumentációhoz szükséges információkra terjed ki, hanem az épületminősítés dokumentálásához szükséges információk kezelését is lehetővé teszi. Gyakran használt eszközök a grafikus felülírás, vagy különböző listák készítése, mely módszerekkel a munka javarésze automatizálható. Szintén hasznos funkció, hogy olyan ikonkönyvtárakat és számításokat is létrehozhatunk, amik több projektnél is használhatók.
8. Rendszerezzünk!
Mivel egy-egy minősítéshez 40-50 különböző követelményt kell teljesíteni, ezért kritikus, hogy a felelősségi köröket jól meghatározzuk, a döntéseket és az esetleges változtatásokat is írásban rögzítsük és a keletkező alátámasztó munkarészeket precízen, strukturáltan tároljuk. Erre azért is szükség van, mert egy-egy projektnek több éves az átfutási ideje, sok szereplő dolgozik rajta és rendkívül szerteágazó témákat érint a minősítés.
Egy jó tervezőcsapat a hatékony kommunikációra is nagy hangsúlyt fektet, ezt segíti egy DMS (Document Management System) használata, melyen keresztül digitálisan szállítva teljesítik a megrendelők felé a részfeladatokat. A szoftverrel a verziókövetések és a dokumentumok online szerkesztése is lehetségessé vált.
9. Válasszuk külön a tervezési és kivitelezési szakaszt!
Érdemes a tervezési szakaszhoz tartozó követelményeket a tervezés végén összesíteni és kiküldeni Design Review-ra, azaz kiértékelésre az ellenőrzést végző független harmadik fél számára (GBCI Green Business Certification Inc.).
Még abban az esetben is érdemes ezt a két részre bontott, úgynevezett Split Review-t választani, ha a kivitelezés során is ugyanaz a csapat foglalkozik a LEED minősítés megvalósításával, így ugyanis menet közben kiderülhet, hogy jó úton járunk-e és esetleg van még lehetőség további követelményeket teljesíteni, ha az válik szükségessé az áhított minősítési szint eléréséhez.
10. Legyünk naprakészek!
A minősítéseknél nagyjából negyedévente új módosításokat (úgynevezett agendát) tesznek közzé, ezek tartalmát érdemes a megjelenéskor tanulmányozni, mert számos olyan többlet információ és akár kisebb változtatás lehet benne, ami befolyásolja a követelmények teljesíthetőségét. (Jelenleg a LEED v4 és v4.1 változat fut párhuzamosan, előbbihez már nem nyúlnak hozzá, utóbbit még folyamatosan frissítik.)
Érdekességek
- Az Egyesült Államokban azért is annyira népszerű a minősítés, mert a gerincét jelentő épületszimulációval- jó eredmények elérésekor- jelentős adókedvezményt lehet kapni. Állami beruházások esetén ezt akár a tervezők is igénybe vehetik.
- Míg a WELL-minősítésnél a maximális komfort és egészség biztosítása a fókusz, a LEED-nél pedig a környezetvédelem és az ésszerű üzemeltetés, mégis a LEED-követelmények nagyjából 30 %-a a WELL minősítésben is szerepel. Bizonyos krediteket ezek közül elegendő csak egyszer dokumentálni, ha két minősítést is célba vettünk. Ilyen témák a levegőminőség, a hőkomfort, az akusztika, a fény és megvilágítás, az aktív munkába járás támogatása, a szép kilátás, az árnyékolás, a kapcsolódás a külső térhez, a jó lokáció, a veszélyes anyagok mellőzése.
Kihívások
- Kedvezőtlen helyszíni adottságok esetén nem feltétlenül érdemes a minősítést választani. A LEED ösztönzi ugyanis, hogy a beruházások már meglévő infrastruktúrával rendelkező, sűrűn beépített környéken valósuljanak meg, ne pedig újabb és újabb területeket vegyünk el a természettől.
- Az amerikai gépészeti szabványokhoz (ASHRAE) való alkalmazkodás nem életszerű, és csak kevés magyar tervező körében ismert. Ez egyébként más európai országokban ugyanúgy problémát jelent, mint nálunk.
- A rengeteg dokumentáció miatt akkor éri meg minősíteni egy épületet, ha magasabb szintet lövünk be, mint az általános tervezési gyakorlat.
- Olyan beruházónak érdemes ajánlani, aki hosszú távon gondolkozik és a fenntarthatósági megoldások hasznát nem feltétlenül a leggyorsabban megtérülve látni.
- „Mindent vagy semmit” követelmények: a követelmények egy része úgy van megfogalmazva – nagyon helyesen és józanul – hogy nagy százalékban teljesíteni kell, de nem minden esetben. Más követelmények viszont nem engednek meg hibázási/alternatív lehetőséget, ami némely esetben értelmetlenül megnehezíti a tervezők feladatát. (Például egyetlen csaptelep sem lehet magasabb vízfogyasztású.)
- A minősítési követelmények folyamatosan frissülnek, nagyjából negyedévente adnak ki újabb megoldásokat, módosításokat, kiegészítéseket, embert próbáló feladat ezeket nyomon követni és beépíteni az aktuális tervezésekbe. Igaz, a régebbi verzió évekig elérhető és lehet azt választani, de nyilván nem véletlenül módosítanak rajta, vagyis mindenképp képbe kell lenni az újításokkal kapcsolatban.
- Épületrész minősítése különösen bonyolult.
Lehetőségek
- A komolyabb szakági együttműködés a születendő terv előnyére válik.
- Tervezés a jövőre: az üzemeltetés is fókuszba kerül, ennek érdekében egy független beüzemelési szakembert kell megbízni.
- Nemcsak az épületenergetika, hanem olyan fenntarthatósági szempontok is szem elé kerülnek, mint például a vízgazdálkodás, a körkörös gazdaság segítése, az anyaghasználat
- A vállalás kötelezi a szereplőket, hogy a saját részüket valóban hozzátegyék, a projekt fejlődésével ne morzsolódjanak le fontos tulajdonságok.
- Szemben a WELL-minősítéssel, az egyszer megszerzett minősítés soha nem évül el, nem szükséges azt megújítani. Ugyanakkor van a LEED-nek olyan minősítése (O&M, azaz Operation and Maintanance) amivel kifejezetten a meglévő épületek hatékony és környezettudatos üzemeltetése ösztönzhető és bizonyítható.
- Maga a minősítési díj nem kifejezetten drága.
- A transzparens teljesítmény objektív összehasonlítást tesz lehetővé az épületek között és ez piaci előnnyé kovácsolható egyebek mellett az irodabérleti piacon.
- A tervezők közötti presztízs versenyben mindenképp előnyös, ha valaki a minősítéses know-how-ját is birtokolja.
- Minél több LEED-projektünk van, a ráfordított munka arányosan csökkenni tud, mert sok az ismétlődés, hasonlóság.
Megjegyzés: A TSPC Csoport partnere az épületszimulációban a Kistelegdi Kft.