Tízezer négyzetméteres, Európában is egyedülálló sportteraszt tervezett a generáltervező TSPC a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem fejlesztése keretében megvalósuló új kampusz Alkotás utcai tömbjének tetejére. Előkép nélküli statikai megoldásokról, fenntarthatóságról és egyedi nagyvárosi sportélményről beszélgettünk Könözsi Szilvia építész tervezési igazgatóval.
Milyen megfontolásból született a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem különleges sportteraszának ötlete?
A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem sportoktatási programjában szereplő igények szerint nemcsak a tantermi, edző- és tancsarnokok építése fogalmazódott meg, hanem szabadtéri sportolási, edzési lehetőséget is szerettek volna biztosítani a hallgatóknak. Az egyetemi fejlesztésekre kijelölt területek egyike azonban a Hauszmann házak környezete és ennek történeti értékkel bíró kertje, ahol sportcélú szabadtéri fejlesztést a védettség okán nem lehetett elhelyezni. Tervezőcsapatunk számos külföldi példát keresve sem talált olyan európai egyetemi fejlesztést, ahol többszintes sportolási funkcióelhelyezéssel éltek volna, így jutottunk el Japán építészetéhez, ahol a maximális helykihasználást számos oktatási épületben úgy oldották meg, hogy a szabadtéri pályákat a tetőn helyezték el. Ez adta az inspirációt a sporttető kialakításához.
Mi teszi lehetővé, hogy a tetőre ilyen funkció kerüljön?
A tervezés során több helyen is kihasználtuk a már említett többszintes sportfunkció elrendezést. A fedett atlétikacsarnok és az 50 méteres uszoda egy épületegyüttesben került elhelyezésre, úgy, hogy ahhoz zártsorú módon a tornacsarnok épülete is kapcsolódik. A tervezés során ezek épületeket úgy pozícionáltuk, hogy a tető egy síkban fusson, lehetővé téve például az 450 méteres futókör elhelyezését.
Milyen funkciók kapnak itt helyet?
A tetőn 450 méteres rekortán futópálya, teqball asztalok, fitnesz, street workout, TRX, erőnléti edzésre alkalmas berendezések, slackline, ping-pong és szabadtéri jogatér lett kialakítva. A tanórák és sportolás közbeni szünetek idejére árnyékos pihenőzóna – kávézó és padok, asztalok és zöld gyep várják a hallgatókat.
Milyen szakágak munkája segítette a sportterasszal kapcsolatos döntéseket?
Elsőként az építészeti elképzelést rögzítettük, majd a tartószerkezeti tervezőknek kellett megoldást találniuk a nagyfesztávú csarnokok tartószerkezetét érő, sportolásból adódó dinamikus terhelés számítására, ugyanis a szabványok ezzel a funkcióval, ilyen nagyfesztávú szerkezetek esetére – az atlétikacsarnok 54 méter fesztávú, az uszoda pedig 38 méter fesztávú tartószerkezettel készül – nem rendelkeznek számítási előírással. A Budapesti Műszaki Egyetem Tartószerkezet tanszék munkatársai bevonásával sikerült erre az egyedi esetre terveznünk a szerkezetet.
További tervezési egyeztetést igényelt a tetőn elhelyezkedő felépítmények, mint például a füstelvezető kupolák integrálása a sportfunkciók támasztotta igények közé. Terveink szerint a sporttetőt használók a műszaki szerkezetekből semmit sem fognak észrevenni, a panoráma és a futtatott zöld felületek barátságossá teszik a létesítményt.
A sportterasz fiataloknak, egyetemistáknak készült. Mit jelentett ez nektek a tervezéskor?
Egyetemistáknak tervezni azt jelenti, hogy a jövőnek tervezel. Ebben a korcsoportban jelennek meg a fejlesztési igények, az inkubátor jelenségek, a co-working terek igénye, a tudásszomj kielégítéséhez pedig kiemelkedő hátteret kell biztosítani a kampuszon. A tervezőasztaltól az épület átadásáig gyakran több év eltelik, jelen esetben akár 6-7 év. Egy egyetemi létesítmény esetében a tervező gondolkodása pedig nemcsak ezzel a néhány évvel kell megelőznie korát, hanem a leendő használók habitusához és életmódjához is igazodni kell a térszervezéssel és a létrehozott környezettel.
Milyen adatok lehetnek érdekesek a sportterasz kapcsán?
A legfontosabb és egyedülálló adat: 10 000 négyzetméter, azaz egy hektár a sporttető felülete – úgy tudjuk, hogy ez lesz Európa legnagyobb belvárosi egyetemi sportterasza. Szintén nagy élményt jelent majd, hogy a sportolásra a környező utcák fölött 8,5-11 m magasságban lesz mód, aki ismeri ezt a budai városrészt, tudja, hogy ez szép és különleges környezetben történik majd.
Milyen anyaghasználat mellett tettetek javaslatot?
A tetőn a környezettudatos tervezés során csak vízáteresztő burkolatot terveztünk, jellemzően természetes anyagokat használtunk, és a növényzet számára kellő feltételeket biztosítottunk. Az esővizet gyűjtjük, zápor esetére is fel van készítve az épület és környezete. A nap energiáját az atlétikacsarnok kiemelt felülvilágítóinak dél felé tájolt döntött felületeire helyezett napelemekkel gyűjtjük és használjuk fel a sportvilágításhoz, illetve a belső gépészeti rendszerek működtetéséhez.
Hogyan válaszol a sportterasz az építészet jelenlegi aktuális kérdéseire?
Ahogy minden munkánk, a sportterasz is keresi a választ az építésztársadalom számos globális kérdéseire. A legtöbbet hallott megoldandó feladat a fenntarthatóság, és a Földet érő túlzott felmelegedés csökkentésének kérdései. Többek között ezekre találtuk meg a választ az ötödik homlokzat térré emelése és használati funkcióval való ellátása során. A lapostetők felmelegedéséhez képest mintegy 5-6 fokkal lesz kedvezőbb a sporttető mikrokörnyezete, köszönhetően a növényzeti és burkolati választásoknak, a vízfelhasználás optimalizálásának.
Ha elkészül, milyen pontja lehet ez Budapestnek?
Úgy gondoljuk, egyedi, inspiráló sport- és közösségi élményt ad majd a sportolóknak a budai hegyek közelségének látványa, a Várhegy sziluettje és a Gellérthegy ölelése. A tető egy szakasza rendezvényteraszként emelkedik még egy szinttel a sporttető fölé, ahonnan eddig nem ismert budapesti panoráma fogadhatja majd a vendégeket.