Skip to main content

Október végén tartotta a HuGBC a Green Future konferenciát, melynek középpontjában a jelenlegi válsághelyzet által csak még jobban fókuszba kerülő fenntartható gondolkodás és az ehhez szükséges cselekvési terv álltak. Kádár Mihály építész, a TSPC tulajdonosa egy izgalmas panelbeszélgetésen oszthatta meg a véleményét a témában.

A beszélgetés egyedülálló alkalmat teremtett arra, hogy az ingatlanszektor különböző szereplői találkoztassák nézőpontjaikat: Kádár Mihály beszélgetőpartnerei Báthory Balázs (Market Zrt.), Tatár Tibor (Futureal) és Dr. Botos Barbara (ITM) voltak. A beszélgetést Radnóty Zoltán ingatlanszakember, a HuGBC alelnöke vezette.

A szakértők a következő témákat járták körül:

  • Hogyan támogatja vagy gátolja a klímapolitika és a nemzeti szabályozás az épített környezet „zöld” átalakulását?
  • A magyar épületekkel foglalkozó szakemberek mit látnak következő lépésként a zöldítés irányába? És merre megy a szabályozás? 
  • A zöld iroda elég vonzó-e ahhoz, hogy versenyezzen a home office-szal?”


A beszélgetés résztvevői egyetértettek, hogy a 2050-es klímacélok fontosak, de ettől függetlenül nem érdemes fókuszt veszíteni, hiszen köztudott: ma kell cselekedni a változáshoz, hiszen egyfajta globális versenyfutásban vagyunk.

Az első témakörben, amely az épített környezet zöld alakulásának és a szabályozások összefüggéseit elemezte, Kádár Mihály elmondta: véleménye szerint az adatfeldolgozás, a digitalizáció és a munkafolyamatok átalakulnak és a részletes megvalósítási tanulmánynak egyre nagyobb szerepe lesz. A környezeti lábnyom vizsgálata a fejlesztővel együtt, a kivitelező bevonásával, közös egyeztetéssel és stratégiával a leghatékonyabb, az egyetlen terv helyett több változat vizsgálata szükséges a flexibilis gondolkodáshoz. Kádár hozzátette: magyar viszonylatban irodája, a TSPC élen jár a BIM-alapú háromdimenziós tervezésben, de az ehhez tartozó automatizálás itthon még gyerekcipőben jár, az előregyártást nem tudja kiszolgálni a szektor.

A beszélgetés utolsó részében a szakértők a járvány által terhelt irodapiac jelenlegi helyzetéről osztották meg a véleményüket, egyetértve abban, hogy a jelenlegi 3.8 millió négyzetméternyi magyar irodaállomány funkcióinak újragondolása mellett a tapasztalatokat a jövő irodáinak tervezésébe is szükséges beforgatni. Kádár Mihály úgy látja, hogy az irodai munkarend és home office aránya 80-20%-os eloszlásban ideális az ő esetükben, a személyes találkozás és a műhelymunka, a kreatív munkafolyamatok és a személyesség semmiképpen nem pótolhatók a teljes mértékben otthonról végzett munka esetén.

A jövőt Kádár a transzparens, adatbázis-alapú tervezésben és az információval ellátott, rugalmasan változtatható tervekben látja, amely többszereplős, komplex piaci összefogást igényelnek. A jövő fogalma pedig egyértelműen a szimuláció: a szabványokhoz képest ezek fogják az épített terek piaci értékét megmutatni.