A Hotel Dorothea a Vörösmarty tér szomszédságában található, Budapest építészeti örökségének megőrzése és védelme szempontjából kiemelt jelentőségű beruházás: 35 ezer négyzetméter, több száz kilométer vezeték és csőrendszer, közel 250 hotelszoba, öt csillag, és három különböző korszakban épült műemléki házból álló háztömb, épületenként és szintenként különböző, összesen 31 eltérő szintmagasság, Marriott Standards szabvány, megannyi megoldandó probléma, kihívás és lehetőség – fókuszban a TSPC több szempontból úttörő projektje.
A felújított épületegyüttes minőségi részletekkel, luxuslakosztályokkal, apartmanokkal, 900 négyzetméteres acél üvegezett udvarral és tetőterasszal, valamint egy “sky” étteremmel gazdagodik. A projekt során kihívást jelentett megtalálni a közös alapot a szállodalánc meglévő szerkezeti és geometriai jellemzői, valamint a szigorú Marriott Standards szabványok között.
Az 1800-as és 1900-as évek építészeti stílusát viselő épületek homlokzatának helyreállítása során az eredeti kialakítás megőrzését tűzték ki célul, miközben a tetőszintet a mai kor kifinomult építészeti kialakítását és műszaki színvonalát tükröző megjelenéssel újították fel.
„A TSPC az elmúlt években széles körű tapasztalatot szerzett műemléképületek rekonstrukciójában, ez a belvárosi épületegyüttes ismét szép és egyedi kihívások elé állította tervezőcsapatunkat. A tömbrehabilitáció sajátosságaiból adódóan a három különböző korszak épületei egységes, gondos bánásmódot igényelnek. A tervezőcsapatunk egyedülálló kihívásokra mutathatott megoldásokat többek között a tartószerkezet, épületenergetika, a tűzvédelem, valamint a hő- és füstelvezetés szakterületein. Nem kérdés: az olasz-magyar együttműködésben Budapest egyik látványos műemlékfelújítása valósul meg.” – mondta Kádár Mihály, a TSPC Csoport tulajdonos-ügyvezetője
A TSPC az ország legnagyobb BIM-es csapatával és stratégiai partnere, a Graphisoft támogatásával végezte a Hotel Dorothea projekt generáltervezői feladatait.
„A TSPC részéről négy BIM menedzser és tizenhét építész tervező dolgozott azon az elmúlt években, hogy létrejöhessen az az információs konglomerátum, amelyet úgy hívunk, hogy BIM modell.”
– mondta Bélafi Károly, a TSPC Csoport épületinformációs tervezési csoportvezető-helyettese
Kihívások és válaszok
A projekt összetettségéből adódóan számos kihívást rejtett. Ezek megoldásában kulcsfontossága volt a BIM modellnek és az Archicad-nek. Alább a TSPC BIM menedzsere, Bélafi Károly osztja meg tapasztalatait a Hotel Dorothea tervezéséről és BIM feldolgozásáról tizenkét pontban összegezve:
1. MAGAS MEGRENDELŐI / KIVITELEZŐI BIM KÖVETELMÉNY
A magyar építőipar BIM-rendszer mellett elkötelezett irodái és szakértői számára fontos, hogy a tervezés után a kivitelezők is meglássák a BIM-alapú tervezésben rejlő lehetőségeket. A Hotel Dorothea tervezésekor a hosszan elhúzódó design&build feldolgozás olyan kivitelezővel történt, aki mind szemléletben, mind megvalósításban a legmagasabb színvonalat képviseli. Ez már a projekt előkészítésénél nyilvánvalóvá vált: a magas színvonalú BIM-követelményeket hónapokon át tartó, részletekbe menő egyeztetéseken sikerült finomítani és BIM szerződésekben, szerződésmellékletekben (EIR, BEP) véglegesíteni.
A design&build konstrukcióban hangsúlyos szerepet kapott a BIM, hiszen az építés során folyamatosan változó igények megkövetelték a rugalmasságot. A nagy léptékű projektek hosszú tervezési ideje miatt a jogszabályi változásokkal is számolni kellett. A BIM-csapat az évek során elsajátított tapasztalattal olyan folyamatokat és megoldásokat fejlesztett ki, amelyekkel a rendszeresen változó igényeknek kis erőfeszítéssel, „gombnyomásra” tudtak eleget tenni.
2. SZINTMAGASSÁGOK
Már a projekt kezdetekor fontos elhatározásra kellett jutni egy olyan bonyolult kérdéskörben, amely minden pillanatban kihatással volt a projekt egészére. A tervezés során összhangba hozott, három különböző korszakban épült házat magába foglaló létesítmény az összes szintet tekintve eltérő szintmagasságokkal bír, kihívás volt tehát a szinteltolásos épület szintjeinek egy síkon való megjelenítése. Ezt a kulcsfontosságú döntést 31 szint esetében kellett implementálni, ebben a BIM volt a kivitelező segítségére.
3. KÉTNYELVŰSÍTÉS
A BIM egy közös nyelv: nemzetiségtől és építészeti hagyományoktól függetlenül, az épületinformációs tervezők számára ez egy közös referenciakeret, amely hidat képez a tervezőirodák között.
Mivel a budapesti Hotel Dorothea a Marriott csoport részeként nyit majd, a hazai és a multinacionális szállodalánc által meghatározott nemzetközi szabványokhoz is igazodni kellett. Emellett a belsőépítészeti tervet egy Milánó – New York központú cég, a Lissoni & Partners készítette. A kétnyelvű teljesítés miatt különleges eljárásokra volt szükség. Erre egy példa az átprogramozott helyiségpecsét alkalmazása, amely nyelve (magyar-angol) modellnézettel állítható, így mentett nézetekhez rendelhető.
4. GRAPHISOFT EGYÜTTMŰKÖDÉS
A Graphisoft a kezdettől törekszik arra, hogy a fejlesztési irányt valós felhasználói tapasztalatok határozzák meg. A Hotel Dorothea projekt mérete, időtartama, szereplőinek száma, a terv felépítése, műemléki jellege, új kihívásai új megoldásokat kívántak. Az ilyen projekten szerzett tapasztalatok nagyon hasznosak, előremutatók és meghatározók az Archicad fejlesztési direktívájának szempontjából.
A kétirányú kommunikációban a Graphisoft a TSPC valódi partnere volt. Az egyik legszemléletesebb példa egy könyvtárkezelési probléma volt.
A tervek gyorsítása érdekében a csapatmunka 5 fájlra került lebontásra. A hetente szolgáltatott szakági modelleket (IFC) minden fájlban látni szerette volna a kivitelező, azonban ezek betöltését fájlonként elvégezni nagyon időigényes, a fájlok méretének növekedésével pedig végeláthatatlan folyamattá válik. Ennek megelőzésére egy „konténerfájlba” (LCF) töltötték be az IFC-ket, ahonnan modulozással kerültek az egyes házak fájljaiba. Az IFC-ket így elegendő egy helyen frissíteni, majd a létrehozott konténereket (LCF) egy mappába gyűjtve, azt az egyes fájlokban frissíteni.
Mint kiderült, hiába az eltérő tartalom, a könyvtárkezelő nem ismeri fel a korábbival megegyező névvel frissített mappa új tartalmát. A kifejezetten erre az igényre fejlesztett frissítést tesztelték a projekten és a következő Archicad kiadásnak már része volt.
5. MODELLSTATISZTIKA GRAFIKUS MEGJELENÍTÉSE
Gyakran felmerülő kérdés, hogy miként lehet a legjobban ismertetni a projektvezetés és menedzsment felé a modellben dolgozók által jól látható modell és tervek vélt feldolgozottsági szintjét. Ezt a Hotel Dorothea projektben lehetett eddig a leghatékonyabban elvégezni. A modellt minden releváns aspektusból monitorozó listák készültek, melyeket relaciósadatbázis-kezelő segítségével kerültek rendszerezésre egy összesítő diagramba. Ez a grafikon egyetlen publikálással képes szemléltetni a már bemodellezett elemek hibaszázalékát és a teljes készültséghez viszonyított aktuális készültségi szintet.
Ez a megoldás a csapat részéről pozitív fogadtatásban részesült és kifejezték igényüket annak más projektekre való bevezetésére. Láthatóvá vált számukra a modell alakulása és az éppen aktuális készültségi szint. Az így kialakult rendszer segítette a kommunikációt, felgyorsította a döntéshozatalt, hatékonyabbá és célzottabbá tette azt, nem utolsó sorban pedig időt és pénzt takarított meg.
6. MŰEMLÉK – MARRIOTT STANDARD
A három műemléki ház sajátosságai és a nemzetközi szempontok szerint működő Marriott Standards találkozása komoly kihívásokat jelentett. A projektben egyszerre volt elvárás a kifejezetten magas műszaki színvonal és a berendezések, alkatrészek elrejtése.
Ezen feltételek mentén kialakuló gépészeti, elektromos és oltóvíz-modell a részletekbe menően is rendkívül komplex, a ház méretéből fakadóan pedig hatalmas méretű. Az ütközésvizsgálatok szerepe egy ilyen helyzetben különösen felértékelődik, hiszen ebben a folyamatban az egymást metsző modell elemek felfedezésére szolgál, egyfajta 3D-koordináció. Egy ilyen összetett projektek megvalósulása már nem volna lehetséges ennek hiányában.
7. BELSŐÉPÍTÉSZET, HELYISÉGKÖNYV ÉS MENNYISÉGELÉS AUTOMATIZÁLÁSA
A kivitelezés számára rendkívül fontos a költségvetés és a helyiségkönyv. A helyiségkönyv egy olyan adatbázis, mely helyiségekre bontva tartalmazza valamennyi szakági munkarészben beépített szerkezetet, berendezést. A két munkarészben közös, hogy elkészítésükhöz szükség van a felépítendő épület építőanyag és berendezés mennyiségeire. Ezek még nem is olyan régen még 2D tervekből készültek; manuálisan és sokszor pontatlan végeredménnyel. A BIM modellek mára lehetővé tették, hogy egyre pontosabbak legyenek, de még mindig rengeteg manuális beavatkozásra volt szükség.
A Hotel Dorothea projekten relaciósadatbázis-kezelő közbeiktatásával sikerült tovább automatizálni a folyamatot, mely sablonba mentve alkalmazhatóvá válik más projekteken is. Ehhez természetesen sok korábbi akadályt el kellett hárítani. Ilyen volt például, hogy a helyiségek nem képesek érzékelni bizonyos bennük elhelyezkedő elemeket, úgymint födémeket, tetőket. Végül az Archicad saját, jól ismert funkcióival oldották meg ezt a hiányosságot, így a helyiség már automatikusan felismeri a benne elhelyezkedő összes elemet.
8. AUTOMATIKUS ID
Minden projekt életében eljön az a pont, mikor elemek olyan együtteseit kell egyedi azonosítókkal ellátni, melyek egy fő szempont szerint ugyan külön csoportokba tömöríthetők, a csoportokon belül azonban kisebb paraméterbeli megkülönböztetésük elvárt. Egyes konszignációk esetében akár közel 70 olyan tulajdonság is előfordulhat, amely az elemek gyártását meghatározza.
A Hotel Dorothea minden tekintetben a nagy számok projektje – nincs ez máshogy a konszignációkkal sem. Egyes esetekben többezer tételről van szó. Az ilyen elemek különböző tulajdonságközösségeinek egyedi azonosítójaként szolgál a konszignációs jel.
A számok jól szemléltették, hányféle kombináció lehetséges. Ezek szabályok mentén történő beazonosítása önmagában is nagy feladat volt. A helyzetet tovább nehezítette, hogy a projekt három különböző épületből áll össze, ezért konszignáció tekintetében a modulok egyes esetben egymás komplementerei, más esetben van köztük közös metszet. Ez azt jelenti, hogy van olyan konszignációs jel, mely minden házban megtalálható, de van olyan is, mely csak az egyikben. Adódott tehát a feladat, hogy a házakat paraméter lista szintjén összesíteni kellett, azonban ez a modulokra bontás miatt nem volt lehetséges.
Az egységesítés a listák exportálásával történt. Itt merült fel az ötlet, hogy ha már az egyedi azonosítókat amúgy is szabályok mentén határozták meg, miért ne végezhetné el ezt egy algoritmus. Az így kialakult konszignációs jelek visszaimportálhatók a modellbe.
Végeredményben olyan rendszert hoztak létre, mely képes bármely projekt konszignációs elemeit néhány kattintással, egy perc alatt beazonosítani.
9. KONSZIGNÁCIÓ AUTOMATIZÁLÁSA
Bizonyos projektek esetében követelmény a konszignációk az átlagosnál részletesebb ábrázolása. Ilyenkor a modellből automatikusan generált rajzok helyett saját, kétdimenziós részletes rajzokat kell készíteni. Ezen rajzok társítása a modellben beállított információtartalmukhoz, paramétereihez hosszú, monoton, ráadásul folyamatos karbantartást igénylő feladat.
Az adatbáziskezelő programok nyújtotta lehetőségeknek hála olyan folyamatot dolgozott ki a TSPC csapata, amely párba rendezi a rajzokat és paramétereket és egy tervlapra rendezi azokat. Az eljárásnak köszönhetően ez a korábban körülményes feladat mostanra automatikusan történik.
10. TŰZVÉDELEM
A megrendelői információs követelmények (EIR) része, hogy minden információnak, beleértve a tervlapokon szereplő rajzoknak is, modellből generált adatnak kell lennie. Így a tűzvédelemnek is, mellyel szemben a Marriott előírása kifejezetten merev, a magyar előírásoknál lényegesen szigorúbb feltételeket támasztottak. A korábbi gyakorlat szerint a tűzvédelmi tervezők a kétdimenziós tervek segítségével mindössze instrukciókat adtak a tűzvédelmi rajzok elkészítéshez, melyek alapján az építészek elkészítették a valódi kétdimenziós rajzokat. A Dorothea egyfajta mintaprojekt, melyben a tűzvédelmi tervezők már valóban közvetlenül a modellben dolgoznak. Ezek összehangolása a modellben rengeteg új feladatot, ugyanakkor még több lehetőséget tárt fel.
11. KOCKÁZATMENEDZSMENT
Ennyire komplex és ilyen hosszú élettartamú projekten elkerülhetetlen, hogy nem várt hibák, rendszerleállások nehezítsék a tervezést, késleltessék a végső leadást, ráadásul a home office munkarend és a VPN-kapcsolat csak fokozta az ilyen kockázatok lehetőségét. A TSPC szakemberei már a projekt elején nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy az ilyen esetekre előre felkészüljenek. Protokollokat írtak a típushibák és váratlan leállások kezelésére, megspórolva ezzel a jövőbeni holtidők jelentős hányadát.
12. KIVITELEZÉS
A BIM hasznos segédeszköz úgy a tervezésben, mint a kivitelezésben. Még betonöntés előtt észlelhetőek például az olyan részletek, mint amikor egy gerendától nem nyitható ki a nyílászáró. A helyszínen ugyan többnyire kezelhetőek ezek a kellemetlenségek, de többnyire csak költséges, időt és kompromisszumot követelő fortélyokkal.
A BIM feladata, hogy olyan eljárásokat fejlesszen ki, melyek vagy elejét veszik a rendellenességeknek, vagy a tervezés során szűrik és korrigálják azokat, így csökkentik a tervezési és építési időtartamot, költségeket.
Ideális helyzetben nemcsak a kivitelezés során felmerülő akut, célzott kérdések, kérések teljesítésében tudunk asszisztálni, de az egyre nyitottabb kivitelezői hozzáállás új perspektívákat is mutat. Tabletek segítségével és a Graphisoft BIMx megjelenítőjének hála, helyszíni háromdimenziós megjelenítéssel már jelenleg is képesek vagyunk követni egy építkezés alakulását. Az aktuális állapotot modellezéssel követve azonban már új alternatívák is elénk tárulnak.