A TSPC szakmai sarokpontja a BIM: a munkatársak szakértelme kiemelkedő a 3D-technológia és a BIM-technológia legújabb megoldásainak optimális felhasználásában, így a megrendelő akár a tervezés korai fázisában „beléphet” az elképzelt épületbe.
A 3D-modell kivetítése utána tíz másodperc csöndről, a Graphisoft legújabb fejlesztéséről és a gyerekkori térképolvasásból hozott tudásról is beszélgettünk Huszár Attila projektvezető építésszel, BIM-csoportvezetővel.
Kezdjük egy aktualitással – ősszel indul a Graphisoft Master Classes, amivel az a szakmai érv és megérkezett a szervezők részéről, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben – az akár már sok tapasztalattal rendelkező – szakemberek képzésére. Mit gondolsz?
A Master Classes egy kitűnő kezdeményezés a BIM-es világ hazai hatékonyságának növelésére. Üdvözítő, hogy ma már nem csak Archicadet használó BIM-menedzsereket képzünk, hanem nyitunk más szoftverekkel való együttműködés felé, így több éves valós tapasztalataikat vitathatják meg a szakemberek egymással.
A TSPC bemutatkozó kiadványában az olvasható, hogy a cég abszolút piacvezető Magyarországon BIM /3D-technológiában. Így van?
Az eredeti verzióban mi nem BIM-ben szerettünk volna a legjobbak lenni, hanem kerestük az utat, hogy hogyan lehetnénk a legjobbak és leggyorsabbak tervezési és tervfeldolgozási folyamatokban – a BIM valójában csak az eszköz volt hozzá. Fiatal cégünk van, fiatal kollégákkal és friss gondolkozásmóddal, így, ha bármilyen újító ötletet mondunk, ez rögtön egyfajta kapcsolóként működik és a csapat örömmel kipróbálja élesben is az új ötleteket. Mondhatnám azt is, hogy nem félnek változtatni a gondolkozásukon: szinte egy ötlet másnapján el tudjuk kezdeni használni az új workflow-t.
Ezek szerint te is piacvezetőnek tartod a cégeteket BIM-ben?
Igen, de árnyalnám is ezt a mondatot: mi sem látjuk a BIM összes részletét és kifutását, de jobban és előrébb látjuk, mint sokan a piacon. Ami miatt piacvezetők vagyunk, az a céges létszám, a hozzáállásunk és a BIM-menedzseri státuszról való gondolkodásunk. Ezeknek a tényezőknek a találkozása tesz oda minket, ahol tartunk: mi régóta tudjuk, hogy ha erre fejlődünk, a világgal együtt fejlődünk.
Miben más a gondolkodásotok tapasztaltabb irodákhoz képest?
Nincsenek évtizedek alatt rögzült, bejáratott útjaink a gondolkodásban és nem félünk attól, hogy belemegyünk egy zsákutcákba. Rossz élmény, de csak el kell kormányozni a hajót onnan, viszont a hasonló jellegű tapasztalatszerzés abszolút része a sikernek.
Mesélj arról, hogy hogyan ismerkedtél meg a BIM-mel. A te érdeklődési körödben mi volt az a tudás, ami megalapozta, hogy ezzel foglalkozz?
Akkor születtem, amikor az IT fejlődés nagyot ugrott, akkor voltam gimnazista, amikor ennek már lehetett az eredményeit élvezetesen használni. Nem voltam elég ügyes a számítástechnikai játékokban, például nem annyira érdekeltek a stratégiai játékok, de érdekelt maga a technológia és keresgéltem olyan programokat, amiket autodidakta módon tanultam meg. Ekkor jött az Archicad, amit akkoriban bizony 6.5-nek hívtak (és valamit elárul az életkoromról, hogy ma a 22-nél tartunk) és én már úgy mentem az egyetemre, hogy megvolt ez a program. Érdekeltek a határai, miért pont annyit tud a program és többet nem, ez kifejezetten foglalkoztatott.
Van-e valami a gondolkodásmódodban, ami egybevág a BIM-szakember előnyös tulajdonságaival?
Talán a sportban szerzett tapasztalataimhoz tudnám ezt kapcsolni. Rövidpályás gyorskorcsolyáztam, junior válogatott és magyar bajnok is voltam – ez hozzásegített a gyors gondolkodáshoz. A pályán egyetlen, tizedmásodpercnyi döntés meghatározza az egész versenyt, egy előzést már nagyjából másfél körrel előbb fejben elő kell készíteni. A térlátásomat egy másik személyes dolog fejlesztette: a családommal sokat jártunk kirándulni és nagyon kicsi voltam, amikor kezembe kaptam a térképet. Már kisgyerekként vetületi képből láttam magam előtt a tájat és ki kellett számítanom, hogy merre a leghatékonyabb a mozgásom.
Fel tudod idézni, hogy melyik volt az első alkalom, amikor te BIM-technológiát használtál?
Amikor megtudtam, hogy létezik a BIM, arra kellett rájönnöm, hogy én ezt már használom. Az Archicadből én már korábban megpróbáltam gyűjteni az elemeket és parametrizálni, ez már nagyon basic szinten, de BIM volt- csak akkor még nem tudtam. Érdekes, hogy mennyire adta magát a program fejlődési iránya már az alapoknál is.
Most milyen definíciót használnál a BIM-re?
Egy olyan 3D-s épületmodellezési technológia, ahol az épületelemek információval vannak felruházva. Innentől kezdve viszont ez az információ bármi lehet, időben és térben itt már nincsenek korlátok.
Mik a TSPC életében azok a pillanatok, amikor a BIM miatt gyorsabbak, olcsóbbak és hatékonyabbak vagytok?
Lehet mutatni látványos képeket vagy elkápráztatni a megrendelőt egy VR-szemüveges élménnyel – ez is fontos. A legfontosabb azonban a tervezés egészét nézve az, hogy amikor tényleg jól van feldolgozva a BIM-ben egy épület, az a legtöbb esetben más szakágakat és a költségvetést támogatja. A költségvetőknek kb. 3-4 hétre van szükségük egy nagy épület tervezéséhez, ezt a BIM miatt mi három napra le tudtuk vinni. Ezt persze sok egyeztetés előzi meg, de a projekt egészének ez nagyon jót tesz mert sokkal közelebb hozza terveket a későbbi reális megvalósuláshoz. Ehhez az adatok 90 százaléka az Archicaden keresztül történik.
Mondanál néhány példát arra, hogy hogyan használjátok konkrét projekteken a BIM-technológiát?
A szegedi sportuszoda tervezésénél például a BIM segítségével néhány perc volt kiszámolni, hogy mennyi vasbeton és vízzáró vasbeton kell az épülethez, vagy hogy épp hány folyóméter szegély elem kell VIP részbe. A megfelelő szabályok szerinti modellezés elengedhetetlen, így sok esetben előre eldöntjük, hogy milyen programmal fogjuk kinyerni a mennyiségeket.
Budapest egyik nagyszabású parkrendezésénél könnyen ki tudtuk számolni, hogy mennyi földet kell kitermelni, ráadásul ketté kellett választani a használható és a szennyezett földet, itt könnyű volt BIM-mel meghatározni a mennyiségeket. Hatalmas szám jött ki és kiszámították, hogy hány teherautóval kellett volna elszállítani a helyszínről, így újra lehetett gondolni, hogy valóban érdemes-e elvinni és visszahozni.
A BIM-es számítás hasznot hozott tehát a helyi lakosoknak is?
Így van, ez az átlag városlakó életére is hatással volt. A döntéselőkészítési fázisban ezeket az adatokat nagyon kifizetődő korán tudni. Az adott esetben például elvetették a teljes földmennyiség elszámítását és újratervezték az építkezés erre vonatkozó részét: megkímélték a várost a nagyon sok teherautónyi földszállítás terheitől.
Mondasz még egy példát? Az Archicad új változatának bejelentésekor fókuszba került például a benapozás-vizsgálat.
Erre is egy sportlétesítmény látványos példáját tudom mondani: a sportuszodáknál például egy nyári vízilabda meccsnél nagyon fontos, hogy ne legyen közvetlen napfény a meccsen (és az edzésen sem) mert ez rontja az egyenlő esélyeket. A szegedi uszodánál be kellett bizonyítanunk a BIM segítségével, hogy ez semmilyen időjárási körülmények között nem történhet meg.
Egy másik példa, ha már sportról van szó: a lelátószerkesztésben nagyon fontos volt a BIM, hiszen a székek és helyek kiosztása, színezése nemcsak a sportesemény sportolói szempontjából fontos, de akár komoly veszteség is lehet, ha például olyan ülőhelyet tervezünk, amit később nem tudnak jól értékesíteni, mert akadályozza valami a látást. Egy korábbi projektünk, a Tüskeuszoda tervezésénél például érdekes volt akár sportpszichológiai szempontból, hogy érzi-e a sportoló, észleli-e azt, hogy jelen van a közönség, látja-e az edzőjét a szeme sarkából. Ezt a modell parametrizálhatósága oldotta meg.
Hogyan integráljátok a BIM-et a TSPC-s projektekbe?
Alapelvünk a cégnél, hogy minden projektben törekedni kell a BIM használatára. A BIM-menedzserek között is mindenkinek vannak erősebb területei, de akár két vagy három BIM-szakember is részt vesz egy nagyobb projektben. Ez nem mindig folyamatos teljesítmény: az első szakaszban felépítünk egy stabil rendszert amit az aktuális projektre szabunk, majd később egy kisebb létszámmal dolgozunk.
Mitől lesz jó BIM-specialista valaki?
Mindegyik kollégám nagyon elhivatott és lehet látni a csillogást a szemükben, amikor azt akarják, hogy minél könnyebben menjen a munka minden projektben résztvevőnek. Nagyon flexibilisek egyébként, hiszen egy állandóan változó programban dolgoznak, tehát képesnek kell lenniük menni a rendszer változásaival. Imádják, amikor kijön egy új verzió és az új funkciók megismerése és tesztelési folyamata nagyon nagy örömöt jelent.
A 22-es verzióban mi jelenti nálatok a legtöbbet adó újítást?
Függvényeket tud kezelni a tulajdonságkezelő – ez volt számunkra a legnagyobb, régen várt újítás. A betervezett elemeknek, például egy falnak vagy födémnek, tulajdonságai vannak, de ha ezt betervezzük, új tulajdonságokkal kell számolnunk. Például egy fal vakolása során ki kell számolnunk az állványzat méretét és árát, ráadásul ez ugye a terepszinthez viszonyítva számolható. Az, hogy ez a BIM része, nagyon nagy segítség lett a tervezésben.
Még egy dolog, ami eszembe jut és a 22-es verzióval kapcsolatban sokan emlegetik: nagyon sok középület tervezünk, így a függönyfalak tervezésének fejlődése nagy segítség, ezt hiányoltuk. Ezt például a zalaegerszegi uszoda tervezésénél tudtuk már használni a 22-es verzióból.
Mit jelent a Graphisofttal való szoros együttműködés?
A Graphisoft stratégiai partnerei vagyunk, emiatt is érezzük azt, hogy előtte járunk gondolkodásban az új verzióknak – itt a közös szakmai gondolkodás miatt már a nagyjából két évvel később járó verziókkal foglalkozunk. Manapság már minden nagy magyar építésziroda érdeklődik a BIM iránt és ez nagyon jó, a képzés és továbbképzés lesz innentől kezdve a feladat, hiszen az alapok már – persze nagyon különböző szinten – lassan mindenkinél megvannak. Ami nekünk az irányt adja, az a BIM-menedzser feladatköre – ez jelzi azt, hogy mennyire veszi komolyan magát egy cég.
Hogy látod, nemzetközi szinten hol tart a BIM és így nevezik-e egyáltalán?
Magyarországon kisebb építészcégek vannak, a TSPC száz fős létszáma már nem ide sorol minket, ekkor már megéri a BIM-be sokkal több időt, pénzt és energiát fektetni. A túl kicsi cégeknek komolyan foglalkozni BIM-technológiával egyszerűen nem éri meg, a nagyon nagy, például ázsiai cégeknek pedig már saját IT fejlesztése van. A mi cégméretünknél nagyon ideális, hogy alkalmasak legyünk rá, hogy valódi hatást gyakoroljunk a teljes folyamatra.
Vizuális élményekben mit ad a BIM?
Mi ebben dolgozunk és nekünk ez a látvány és érzés már természetes, de amikor egy megrendelőnek mutatjuk, átélhetjük, hogy valójában mekkora élmény 3D-ben sétálni. Emlékszem egy esetre, amikor bemutattuk a terveket a megrendelőnek az engedélyezési tervezés első fázisában, amikor a 2D-s nézetből szép lassan kiemelkedett a 3d modell, volt tíz másodperc csönd. Megforgattam az épületet, be tudtunk menni és a megrendelőnek ez egy nagyon komoly élmény, ami hatással van rá.
Van valami, amit te személyesen vársz a fejlesztésekben?
A gyorsaságot és a szakági tervezés támogatását nagyon várom. Aminek a hiánya engem személyesen zavar és várom, hogy bekerüljön a programba, az a tájépítészeti zöld felületek, zöld tetők, növényzet vagy fák integrálása, sajnos ebben eléggé le van maradva a program és a kinézetre, azaz megjelenítésre még nem sok energiát fordítottak a fejlesztési folyamatban.
Zárjuk a beszélgetést egy olyan szóval, amit az elmúlt időszakban sokat lehetett hallani. Adatvagyon – egy cég tudása forint és euró helyett egyre inkább abban lesz mérhető, hogy milyen adatokat tud felhalmozni és használni. A BIM ide sorolható?
A TSPC ebben nagyon jól áll és érezzük is, hogy ez vagyon, amivel tudni kell jól bánni – hatalmas piaci előny és tudás bontható ki belőle. A BIM-ből kinyert adatok mindennel összefüggenek, ez komoly értéket képvisel: mérnöki munkaórákat spórol, a városokat meghatározó építkezéseket tesznek tervezhetőbbé és a megrendelőtől a gyakornok kollégáig mindenki munkáját nagyban segíti. Ahogy magára a programra, úgy a használatra is igaz: térben és időben itt megszűnnek a korlátok, a lehetőség végtelen.