Hírek

BIM-mesterek a Testnevelési Egyetem projektcsapatából: Szalai Dóra és Nagy Gábor

2019. május 02.

Budapest legnagyobb kampuszfejlesztése kezdődik a Testnevelési Egyetemen: több, mint 78.000 négyzetméter megújuló területen áll majd az egyetemisták és oktatóik rendelkezésére a TSPC által tervezett sportterasz, sportpályák, sporthotel, tornacsarnok és oktatási épületek.

A projekt összehangolt, hosszú hónapokon át tartó csapatmunkát kívánt a TSPC munkatársaitól. Ahogy Kádár Mihály, a TSPC Csoport tulajdonos-ügyvezetője fogalmaz: “Cégünk abszolút piacvezető háromdimenziós tervezésben és BIM-technológiában”. Ezt a szaktudást már a projekt korai szakaszában szállította nekünk a csapat tagjaként két szakember: interjúnkban Nagy Gábor és Szalai Dóra BIM-menedzsereket kérdeztük a Testnevelési Egyetem projektben végzett munkájukról.

 

Milyen szerepe volt a BIM-technológiának a Testnevelési Egyetem tervezési folyamatában?

Dóra: A sok különböző programot használó szakág közötti hatékony kommunikáció és tervezés a BIM segítségével valósulhatott meg. A BIM Modell segítségével például mennyiségek automatikusan számíthatók voltak a modellből.

Gábor: A hatékony, gyors és minőségi munka egyensúlyának a megteremtését segíti a BIM-technológia. Minél optimálisabban kellett kihasználni az időt és az erőforrást, amiből itt sem bővelkedtünk. A megoldás az egyes munkafolyamatoknak az automatizálása volt.

Mi volt a legizgalmasabb „adat”, ami a rendelkezésetekre állt a BIM segítségével?

Dóra: Számomra a legizgalmasabb adat a megspórolt munkaóráknak a száma volt. Már a tervezés kezdeti fázisában is BIM-feldolgozással készültek a tervek. Ezért a későbbi munkaszakaszokban, illetve egy-egy elkerülhetetlen módosítás során a nagyfokú automatizálás, BIM feldolgozás eredményeképp több, mint 3000 mérnökóra nyereséget tudtunk realizálni.

Gábor: A projekt méretéből és léptékéből adódóan a betervezett szerkezeteknek a mennyisége lenyűgöző. Az összes tervezett hőszigetelés több mint 160.000 négyzetméter. Ennyi hőszigeteléssel harmincszor lehetne lefedni egy focipályát. A gépészeti vezetékek hossza eléri a 350 km-t, aminek több mint fele egyetlen épületben található meg. A csőhálózatok ütközés és hibamentes tervezése nagy kihívások elé állított mindenkit.  Érdekességképpen megemlítendő, hogy egyes vezetékek nagyobbak mint egy vízilabdázó.

A kész terveken hogyan mutatkozik meg a BIM-tervezés eredménye?

Dóra: Egy ilyen léptékű épületnél, a hagyományos tervfeldolgozási módszerek nem jöhettek szóba, a BIM tette lehetővé a tervekké formálást. A 2D-s rajzok mellett a 3D BIM modell is megjelent, mint egy újfajta dokumentálási forma. Ez nem csak a megrendelőnek segít a tervek jobb megértésében, hanem a kivitelezés során akár VR technológia alkalmazásával egyszerűbben, hatékonyabban lehet a  létesítményt megvalósítani.

Gábor: A betervezett szerkezetek információ tartalmait nagyon könnyen meg tudjuk jeleníteni. Ezáltal a rajzokat olyan információkkal egészítjük ki, amik amúgy nem derülnének ki a tervlapokról. Minőségibb és részletgazdagabb a tervfeldolgozás, ami által garantálva van, hogy kivitelezéskor tényleg az az elem kerül beépítésre és olyan módon, ahogy a mérnökök megtervezték.

Milyen látványos „BIM-élményt” tudtatok prezentálni a megrendelő felé?

Dóra: Az egyik legkönnyebben érthető terv – a látványtervek – a tervezés tejes ideje alatt a modellből tudtak készülni. Ez nagyban segítette a megrendelőt a döntéshozatalban. A modell részletes felépítése és információtartalma lehetővé tette, hogy műszaki, vagy akár költséggel kapcsolatos adatokat is rövid idő alatt szolgáltassunk.

Gábor: A logikusan felépített 3D-modellt a szakágakkal történő koordináció során is maximálisan ki tudtuk használni – mind a 3D-elemek előnyeit, mind a beléjük táplált információt. Koncepcionális kérdésekben gyorsan tudtunk dönteni a tervezés kezdeti fázisaiban. A későbbiekben a részletek finomításában segített, miközben az összképet is könnyen át lehetett látni.

 

Személy szerint mi volt nektek a legnagyobb szakmai kihívás a projektben?

Dóra: Számomra az épület nagysága mellett a tervező csapat óriási létszáma és az ő összefogásuk BIM oldalról volt a legnagyobb kihívás. Jelentős sikerként könyvelem el, hogy minden résztvevő tudott profitálni a BIM feldolgozásból. Gyorsabb és hatékonyabb munkavégzést tett lehetővé és az együttműködés is gördülékenyen tudott zajlani.

Gábor: A tervezési programból adódóan az épületek nagyon összetettek:  előre átgondolt stratégiával és kiváló infrastruktúrával kell támogatni egy ilyen projektet. Az összehangolt szoftver és hardver eszközök folyamatos felügyelete elengedhetetlen volt. Ennek a tervezése és megvalósítása nagy kihívást jelentett, hiszen egyetlen óra kiesés a központi szerveren is akár 10-15 mérnök munkavégzését is akadályozhatja. Az ilyen váratlan eseményeket mindenképp el kellett kerülni, amit véleményem szerint sikerült minimalizálni.

Adatkezelési tájékoztatónk jogszabály változás miatt frissült, de az adatok kezelésének részletei változatlanok. A weboldalon cookie-kat használunk az optimális működés érdekében.
Elfogadom